A görögöknek apró hímvesszőik voltak
Valószínűleg még sok egyéb metaforát lehetne találni arra a szerkezetre, ami Tóth Krisztina új prózakötetét jellemzi, és ami egyben a címét is adja: olyasvalamiről van szó, ami sok kicsiből alkot egy nehezen áttekinthető, nagy és szerves egészet.
A Pixel elsődleges jellemzője ugyanis az, hogy a szöveg egyes részei közti kapcsolódási pontok megsokszorozódnak, ami az olvasóban a nehezen áttekinthetőség, a homályosság, a "háromdimenziós jelleg", a szövegben való elveszés érzését okozza - és amit az irodalomkritikusok rendszerint az oldalnál kezdődő nagyregény műfaji jellemzőiként szoktak emlegetni.
A Pixel ugyanerre képes - röpke oldalon.
Hadviselés az ókori Egyiptomban
Története van itt a fülnek, fejnek, orrnak, tarkónak, de még az anyajegyeknek is. A címadás egyáltalán nem esetleges, mivel az adott testrész csakugyan középponti motívumként vonul végig az adott elbeszélésen: a fül történetében például egyszerre van jelen a fül mint az udvarló szerelmi ajándékát, egy szép indiai fülbevalót befogadni képtelen, kifúratlan női testrész, de úgy is, mint az elbeszélésben működtetett primer érzékszerv ahol a hősnő életének sivárságát, magányát érzékelteti azzal, hogy folyton a szomszédok családi csetepatéit kényszerül hallgatni a falon keresztül, mivel saját magánélete nincs.
9 Az erdő növény és állatvilága Rovarok
A történetek elbeszélője mindvégig szordínózott hangon tudósít az eseményekről, legyenek azok bármily tragikusak is, és a sors esetlegességét hangsúlyozza. A sztorik, noha változatos európai tájakon játszódnak Franciaországban, a Balkánon, a török tengerparton, Romániábanmindig Magyarországhoz, Budapesthez kapcsolódnak vissza.
Ami az elbeszélések időbeli elhelyezhetőségét illeti: végig érezhetően a huszadik században esetleg valamivel utána vagyunk.
- Ha a pénisz felmelegszik mi az
- Aphrodité játékai
- Miért merevedik az ember
A legkorábbi történet a holokauszt idején játszódik, a legkésőbbi pedig valamikor akkor, amikor már olcsó repülőjárattal is könnyen lehet Lutonból Budapestre utazni.
Az időbeliség ugyanakkor laza, a történetek gyakorlatilag felcserélhetőek, nem mindig követik a kronológiai rendet: a Azonban a kötet egészén mégiscsak érezhető az időbeli előrehaladás: a szereplők rendszerint egyre öregebben kerülnek elő. És ha már a szereplőkről van szó: a kötet egyediségét részben valószínűleg épp az adja, hogy terjedelméhez képest nagyon sok szereplőt mozgat, nagyon sok szálon, melyek egymástól függetlenül futnak, ám időnként kereszteződnek.
Az egyiptomi fáraók évente kiverték a Nílusba, a római nők pedig kígyót tartottak örömszerzése. Ámuljon és bámuljon letűnt civilizációk szexuális szokásain! Amit a mai ember undorító perverziónak, sőt bűncselekménynek tart, az nem volt mindig az. Az ókorban, több ezer évvel ezelőtt mai szemmel egészen elképesztő szexuális szokások voltak teljesen természetesek, divatosak, sőt egyenesen elvártak.
Tóth Krisztinánál mintegy harminc szereplő jár-kel az egymást keresztező sztorik és sorsok ösvényén; bevándorló görögöktől, elszegényedett cigány fiútól és kutyafóbiás biztonsági őrtől kezdve masszőrig, franciatanárnőig, sikeres építészig és főorvosig képviselteti magát minden társadalmi réteg. A szereplők hol egy-egy találkozás erejéig, hol egymással szerelmi kapcsolatra lépve, hol csak a háttérben meghúzódva, esetleg csak pusztán egy-egy tárggyal képviseltetve magukat vannak jelen egymás történeteiben.
Aphrodité játékai Szerző: Tegyey Imre A szexuális önmegtartóztatásra kényszerülő, aszkézist gyakorló keresztény ember gyakran gondolhatott vágyakozva a pogány görög—római világ szabad és félelem nélküli aranykorára, amikor az emberek korlátozás nélkül gyakorolhatták a szexet. Valóban úgy tűnik, hogy a nemiség területén az antik ember összehasonlíthatatlanul szabadabb volt, mint az utána következő századokban élők. A szex Aphrodité istennő irányítása alá tartozott, aki nemcsak megtestesítette a vágyat és az érzéki örömöket, hanem másokban is képes volt szenvedélyt kelteni, amely azután áttört minden morális vagy társadalmi gátat.
Így például a 3. Más átjárási pontok rejtettebbek: a Megint más összefüggések már-már bonyolult kapcsolati ábrák felrajzolását igénylik. Vegyük például ezt a kört: az 1. A magam részéről utoljára a Száz év magány olvasása idején jegyzeteltem annyit a szereplők közti viszonyokról, mint most.
Talán innen válik érthetővé a cím is: ebből a több emberi sorsot a görögöknek apró hímvesszőik voltak átfogni képes látószögből nézve, amit az elbeszélések együttesen kiadnak, és ami az elbeszélő és az olvasó számára megadatott a szereplő számára viszont nemhirtelen minden összefüggés és apró részlet túlzottan is jól láthatóvá válik - minden, ami az egyéni, a szereplői élet perspektívájából nézve még észrevehetetlen, még túl közeli, még "pixeles". Az igazi élvezet azonban nem a nagy egész átlátása, az éles kép megszerzése, hanem az, ha az egyes fejezeteket olvasva csak halványan érezzük, hogy ez vagy az a szereplő, helyszín vagy tárgy valahonnan a görögöknek apró hímvesszőik voltak ismerős.
Hogy már jártunk arra. És érdemes alaposan beleveszni ebbe a jól felépített labirintusba: Tóth Krisztina új kötete jól megírt, vicces, izgalmas és életközeli.
Magvető,oldal, Ft szerző.
